Amikor téged küld az őrangyal

Távol álljon tőlem az ítélkezés, de időnként nehéz.

Ma reggel igen jókedvűen ébredtem, a Fiatalúr 5 éves lett, vittünk finomságokat az oviba, és próbáltam a Kisasszonyt is felvidítani, mert rosszul esett neki, hogy ma az öccse az ünnepelt, így a felvidítás úgy alakult, hogy én is csak jobban felvidultam.

Ezután összefutottam ovistársak anyukáival, az egyikkel beszélgettünk is, annyira jól, hogy elkísértem a gyógyszertárba is. Amikor elindultunk haza, megláttuk, hogy szemben valaki beesett a sövény mögé, és mentünk is segíteni. A néni zavart volt, alig tudott menni, így ketten két oldalról belekaroltunk, úgy kísértük. Megkérdeztük, hol lakik, mutatta a kezével, hogy ott, abban a házban. Amikor odaértünk a zebrához, kiderült, hogy mégsem abban, hanem arra kell tovább menni. A következő sarkon akart befordulni. A sarkon megkérdeztük a címét, mert továbbra sem tudta megmondani, hogy merre kell mennünk. Kiderült, hogy az ellentétes irányba kellett volna mennünk. Megtaláltuk a címet, kérdeztük a kapukódot, nem tudta. Azt állította, hogy kulcsa sincs, valamilyen asszony engedi majd be. Magától se a lánykori, sem az asszonynevét nem tudta elmondani. Ha lett volna valamelyikünknél telefon, orvost hívtunk volna, mert nekem fura volt a néni, infarktusra gyanakodtam, az egészségügyis társam stroke-ra. Azt már tudtuk, hogy az elsőn lakik a néni, így Edit felolvasta neki az első emeleti lakók nevét, ebből ki tudta választani a sajátját.  Becsöngettünk a földszintre, elmondtam, kik vagyunk, miért csöngetünk, így beengedtek minket. Ekkor már azt állította a néni, hogy van kulcsa, de a két földszinten lakó néni azt javaslatára az egyikükhöz bevittük a nénit, és onnan felhívják a lányát. Megtudtuk a néniktől, hogy ők már régóta tudják, hogy zavart a néni, ettől féltek, hogy elkóborol. Mint kiderült, a lánya és az egyik unokája ügyvéd, a másik unokája tanár. De kérdezem én, miért nem veszik magukhoz, vagy viszik el otthonba, ahol vigyáznak a nénire? Cuki kis öreg mama volt, de nem tudtunk nem gondolni arra, hogy ha olyan talál rá, aki hazaviszi-kirabolja, akkor mit tehet? Most megúszta, de nem lehet valaki folyton a sarkában, hogy ne mászkáljon el! A két földszinti öreg néni sem volt már a legjobb erőben, és nem is várható el a szomszédoktól, hogy szemmel tartsák a mamát. Megértem azt is, ha valaki nem tudja/nem akarja feladni a munkáját, de hogy képes úgy élni nap, mint nap, hogy ki tudja, hol esik össze az idős, beteg, gyenge hozzátartozója?