Reggel visszajövök 10,4 km futásból, vigyorgok, mint aki fogassal a szájában aludt, és nekiállok paleocsintát sütni. Tudod, semmi tej, semmi glutén, és akkor távol marad az endometriózis, a PCOS, rendben lesz a pajzsmirigyem, és még fogyok is. Ámen!
Szóval paleocsinta. Nem is mérek, mert ééén profi vagyok, borítom a gesztenyelisztet, nem sok maradt, sebaj, megy hozzá mákliszt, úgyis vashiányos vagyok, ráááám fééér, megy hozzá az aszkorbinsav, pici só, és a szódabikarbónából is kevés kellett volna, de megborult egy csöppet . No problemo, laza vagyok, mint a Riga-lánc, megy hozzá egy kis lenmagliszt, mert a mákliszt is elfogyott, és kettővel több tojás, mint terveztem. Kutyulok, kutyolok, öntöm hozzá a szénsavas ásványvizet, amikor leesik, hogy a gyerekek nincsenek itthon, az óvónők idegein táncolnak, tehát egy kisebb etióp falut is jóllakathatnék azzal a paleocsinta mennyiséggel, ami ebből a trutyiból kisül. Gondol, gondol, majd az esik le, hogy esetleg viszek a szomszéd öreg néniknek kóstolót. Aztán rájövök, hogy az öreg néniknek ez nem nagyon fog összeférni a palacsinta fogalmával, így hirtelen megvilágosodom, hogy ebédre husit sütök, azt majd jól felkockázom, és a paleocsinta tésztámat tortillawrapként fogom felhasználni, szóval a husi mellé zöldségeket aprítok a paleocsintámba, és ezzel isteni ebédem lesz! Előtte egy kis leves, és királyság!
Na, de még a tízórainál tartunk. Az amcsik és a kanadaiak geil juharszirupot borítanak a palacsintájukra, én nem szeretem, szerintem az valami borzasztó. A mogyorókrémet még jobban utálom, a kakaóhoz és a fahéjhoz most nincs kedvem, így nem az lesz a töltelék. Szóval megint beugrik a juharszirup, illetve hogy ha az amcsik leönthetik a palacsintájukat juharsziruppal, akkor én kipróbálom a mézet. Éééééés isteni lett!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése